Helyünk:

..

Az 1840-ben épült, első egri zsinagóga, ma is az Egri Zsidó Hitközség és
az Egri Zsidó Kulturális Egyesület otthona, melynek sajnos csak a fele használható
és a teljes belső felújítása még ,,várat magára" ...

Elérhetőségeink:
ezsikeger@gmail.com
Mobil: +36 20482 4762 - címünk: 3300 Eger, Dr. Hibay K. u. 9.

A fenti képen az egri zsidóság 1840-ben épült első, egri imaháza, zsinagógája látható és mellette jobbra az 1923-ban alapított egykori zsidó iskola (jeshiva) és kultúrház (jelenleg már kiürült, korábban 1957-2025 között városi óvoda) látható a dr. Hibay K. utca 9, címen.

Itt volt 1944-ben a városi gettó határa, mely terület utcáit Eger központjában deszka-kerítésekkel különítettek el, és a bejáratot csendőrök őrizték. Minden, akkor zsidónak mondottnak nagy, sárga csillagot kellett viselnie kabátján, ha elhagyta a gettót, és ezt kizárólag engedéllyel tehették, és csak 8 és 20 óra között. Ide zsúfolta össze az állami erőszak, miután a törvény erejével ingatlanaikat és összes vagyonukat elrabolták, Eger 1620, és az egri járás összesen 2065, zsidó származásúnak mondott magyar állampolgárát: zömmel öregeket, és gyermekeket édesanyjukkal (a férfiak akkor már harmadik éve, fegyvertelen kényszer-munkaszolgálatosként pusztultak a harctereken).

Az egri gettóból hajtották el az ártatlanokat a magyar csendőrök Kerecsenden át, hosszú, fárasztó és megalázó gyalogmenetben. Az elűzötteket útközben, a Kerecsend melletti erdőben még egyszer megmotozták, értélek után kutatva és több embert is agyonlőttek. Ezután, a maklári állomásról 1944. május 5-én, ülés nélküli, üres tehervagonokba zsúfolva elindult a halálmenet.

A borzalmas út három napon át tartott, nyári forróságban, élelem és víz nélkül az auschwitzi haláltáborba, ahol a megérkezést követően azonnal minden gyermeket, anyát és öreget zuhanyzónak álcázott gázkamrába zártak, ahol kínok közt 10-25 perc alatt elpusztultak. (Lásd: Sorstalanság c. film)

Az 1944. májusi 5-i deportálás előtti hetekben a magyar csendőrök már nem engedtek be a gettóba orvost, ezért ott gyermekek is meghaltak, kiket a pincében temettek el kényszerűségből. A deportálás előtti utolsó hetekben egyre többen voltak öngyilkosok, hiszen a magyar csendőrök módszeresen és kegyetlenül kivallattak és kiraboltak mindenkit. A zsidó iskola szobáinak padlózata alatt, az 1980-as évek épület-felújítása során számos kivájt üreget, rejtekhelyet találtak - mind üresen.

1947-ben az egri hitközség megmaradottjai, alig százan, az iskola udvarán avatták fel a zsidó gyermekáldozatok emlékművét, melyet azután a kommunista állami erőszak 1950-ben szétbontatott és áttelepített a zsidó temetőbe. Jelenleg is - romos állapotban - ott van, melyet egyesületünk tervez visszahozni és eredeti helyén újból felállítani.

Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el