Az Egri Zsidó Hitközség és kedves barátunk, egyesületünk alapító tagja, SZÉKELY GÁBOR úr, immár hagyományos,
gyászoló emlékezésre szólító meghívóját tesszük közzé
 2025. június 15-én, vasárnap 14 órai kezdettel,
az egri Deméndi úti zsidó temetőbe.
Kaddish-t mond Verő Tamás főrabbi és Lénárt József rabbijelölt.

Az esemény követően mindenkit szeretettel várunk a dr. Hibay K. utcai zsinagógánkba,
szerény étel- és italkínálattal, baráti találkozóra, beszélgetésre az egri zsidó hitélet és a közösségi kulturális élet alakításáról - immáron ismét a saját régi/új házunk galériájára, mert a nagy imaterem padlótaza még nem járható.

Bizonyára megtisztelik az eseményt magán- és közéleti vendégeink is számosan, hiszen e megemlékezés mindenkihez szól.

Tisztelettel várja Önt is
az Egri Zsidó Hitközség és az Egri Zsidó Kulturális Egyesület
...........................................................................................................................................................

Az Egri Zsidó Kulturális Egyesületet és az EGRI ZSIDÓ HITKÖZSÉGET meglepte és megdöbbentette, hogy egy egri képviselő asszony, aki egyébként a Kulturális Bizottság elnöke, tegnap (2025. május 13-án) antiszemita tartalmat osztott meg Fb oldalán, mert a legutóbbi önkormányzati közgyűlésen Gulyás László alpolgármester előterjesztésére az egri képviselőtestület, szinte egyhangúlag támogatta, hogy a Hibay utcai ún. Kis Zsinagóga (a fenti kép) épülete az EGRI ZSIDÓ HITKÖZSÉG használatába  díjtalanul visszakerüljön. 

...................................................................................................................................................................................................................

Mindenkit várunk a Szétszóratott emlékezet c. könyv bemutatására,
mely a zsidó-magyar sorstörténetek krónikása a vészkorszak előtt, közben és utána - egri vonatkozásokkal.
Egerben a Bródy Sándor Megyei Könyvtárba

2025. április 17-én, csütörtökön 16:30 órától.
A könyvből részleteket idéz: NAGY BARBARA az Egri Gárdonyi Géza Színház művésze

Rendhagyó kortörténeti magyarázatokat mond és bemutatja a könyv három szerzőjét:
Radó István, az Egri Zsidó Hitközség alelnöke

Örömmel tudatjuk, hogy hamarosan megoldódik ,,hajléktalanságunk" és egyesületünk, de főleg hitközségünk ismét végleges otthonra lel az egri dr. Hibay K. utcai, 1840-ben zsidók által, zsidóknak épült zsinagógájában.

Ügyünket, szándékainkat városunk vezetése jó szívvel támogatja
és Gulyás László kulturális alpolgármester úr, valamint az aljegyző asszony szíves tájékoztatása alapján közhírré tesszük, hogy a képviselő testület áprilisi közgyűlése - vélhetően pozitív - döntését követően, az épületet
az Egri Zsidó Hitközségnek díjtalanul és véglegesen visszaadja.
* * *

Többségében az EZSIKEk tagjaiból, 2023. december 8-án, Egerben megalakult 
EGRI ZSIDÓ HITKÖZSÉG-et 2024. december 1-én, a MAZSIHISZ Közgyűlésén,
a neológ főrabbi jóváhagyásával, szinte egyhangúlag felvették tagjai közé
A hitközség elnöke: Vajda János, alelnöke: Radó István

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ** * * * * * * * * * ** * * * * * * * * * * * * ** * * * * *  * * * * *
A fenti képen az 1840-ben épült első, egri zsidó imaház, a zsinagóga (jelenleg városi tulajdonú bérraktár, melyet az egri önkormányzat hamarosan átad hitközségünknek) és mellette jobbra az 1923-ban alapított egykori zsidó iskola és kultúrház (most városi óvoda) látható a dr. Hibay K. utca 7. címen.

     Itt volt 1944-ben a városi gettó határa, mely terület utcáit Eger központjában deszka-kerítésekkel különítettek el, és a bejáratot csendőrök őrizték. Minden, akkor zsidónak mondottnak egrit oda zsúfoltak, egy lakásba többnyire 2-3 családot és mindenkinek nagy, sárga csillagot kellett viselniük ruháján, ha elhagyta a gettót, de ezt kizárólag írásos engedéllyel tehették, és csak 8 és 20 óra között. Ide zsúfolta össze az állami erőszak ezeket az ártatlanokat, miután előtte a törvény erejével ingatlanaikat és összes vagyonukat elrabolták. Eger 1620, és az egri járás összesen 2065, zsidó származásúnak mondott magyar állampolgárát: zömmel öregeket, gyermekeket édesanyjukkal (a  fiatalabb férfiak akkor már harmadik éve, fegyvertelen kényszer-munkaszolgálatosként dolgoztak, illetve pusztultak a harctereken pl. robbanó aknák kutatása közben vagy a munkaszázadok keretlegényeinek kegyetlenkedései által, mint például Radnóti Miklós költőt, Szerb Antal irodalomtörténészt vagy Petschauer Attila olimpiai bajnokot és sok ezer sorstársát.
    Az egri hitközség két rabbijával, Schreiber Simon és Schreiber Mózes-el  indították el az ártatlanokat 1944. május 4-én, kerülő úton, Kerecsenden át, ahol a falu melletti erdőben még egyszer megmotozták és többeket agyonlőve kirabolták őket, majd hosszú, fárasztó és megalázó gyalogmenet után, a maklári állomásról 1944. május 5-én, tehervagonokba zsúfolták mindüket. A borzalmas út három napon át tartott, élelem és víz nélkül az auschwitzi haláltáborba, és a megérkezést követően azonnal, minden gyermeket, anyát és munkaképtelen öreget zuhanyzónak álcázott gázkamrába zártak, ahol a Cyklon-B mérgesgázt belélegezve, kínok közt elpusztultak. (Lásd: Sorstalanság c. film)

    Az 1944. májusi 5-i deportálás előtti hetekben a magyar csendőrök már nem engedtek be a gettóba orvost, ezért ott gyermekek is meghaltak, nem tudni hányan, kiket a pincében temettek el kényszerűségből. A deportálás előtti utolsó hetekben egyre többen voltak öngyilkosok, hiszen az elszállításuk előtt, heteken át a magyar csendőrök módszeresen és kegyetlenül kivallattak értékek után kutatva és kiraboltak mindenkit. A zsidó iskola szobáinak padlózata alatt, az 1980-as évek épület-felújítása során még számos kivájt üreget, rejtekhelyet találtak - mind üresen. A deportálás után Eger kiürült zsidó tulajdonú házait, lakásait néhol a szomszédok  feltörték és kirabolták vagy az önkormányzat összegyűjtötte a a lakásokban maradt tárgyakat és olcsón értékesítette, mondván, hogy úgysem jönnek érte többé vissza az egykori tulajdonosok. Így tette 1944 nyarán a magyar társadalom nagy részét az állami erőszak  rablóvá és  bűnrészessé, orgazdává. A háború után, 1945 nyárvégén  a visszatért keveseknek, többnyire zsidó férfiaknak, kik nem találták családjukat, gyermekeiket, csak ritkán és alig néhányan őrizték meg és adták vissza egykori szomszédjaik a hónapokkal előbb eltulajdonított javaikat.

     1947-ben az egri hitközség, deportálás túlélt és visszatért megmaradottjai, alig százan, az iskola udvarán avatták fel a zsidó gyermekáldozatok emlékművét, melyet azután a kommunista állami erőszak 1950-ben szétbontatott és áttelepített a zsidó temetőbe. Jelenleg is - romos állapotban - ott van, melyet egyesületünk tervez visszahozni és eredeti helyén újból felállítani.     

További részletes információk az egri és a heves megyei zsidóságról Dr. Szegő Ágnes EGRI ZSIDÓ POLGÁROK című művében találhatók.

Így kezdtük 2022 januárjában:

Szeretettel várunk minden kedves szimpatizást, filoszemitát, jóembert Facebook-csoportunkba !

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ** * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Címzett: Eger MJV képviselő testülete

Tárgy: Az Egri Zsidó Kulturális Egyesület előterjesztett kérése Eger MJV képviselő testületének

Tisztelt Képviselő Testület!

Kérjük szíveskedjenek támogatni az alábbi két kérésünket:

1.  Szeretnénk a Dr. Hibay K. utcában álló, 1840-ben épült zsinagógát, ami jelenleg raktár, hitéleti, közösségi és kiállítási célokra igénybe venni, ha majd a jelenlegi bérlő szerződése lejár, 2024. végén.
Kérjük, hogy az épületet bocsássa határozatlan időre és  díjatlanul Egyesületünk rendelkezésére és segítsen a fenntartásában azzal, hogy az épület közmű- és fűtési költségeit 5 évre biztosítsa. Egyesületünk válallja, hogy a Mazsihisz és a Mazsöke pályázatai segítségével az épületet mielőbb teljesen felújítja.
Egyesületünk szeretné ezt az épületet, az egriek számára is díjtalan belépési lehetőséggel, nyilvános rendezvényekre is használni.

2.  A II. világháború után megmaradt egri zsidóság 1947-be a dr. Hibay utcai egykori zsidó iskola (jelenleg óvoda) udvarán állította fel  a zsidó gyermekáldozatok emlékművét, melyet azután az akkori hatalom önkénye, 1950-ben áthelyezett a zsidó temetőbe. Egyesületünk ezt az emlékművet szeretné  visszahelyezni eredeti helyére.

Eger, 2023. október 30.

Tisztelettel:
Radó István elnök
Dr. Szegő Ágnes alelnök
Vajda János alelnök